5000
Valaha három-négy évvel ezelőtt kezdődött.....
Akkor írtam életem első haikuját.
Soha nem gondoltam,
hogy valaha meg fogom írni
az
ÖTEZREDIKET .....
Ma, 2012, július 20.-án megtörtént ...
JUBILEUM
Ötezredikként
csak egy szó jut eszembe:
köszönöm ÉLET!
... és természetesen megyünk tovább!
5000 +
Hisz minden tiéd!
Az ötezer pillanat
csak egy megálló.
Minden megy tovább,
csak egy égi ajándék
és a mosolyod.
5003. AGRO
Felszánt az élet.
Megviselt arcok ránca
egyre csak mélyül.
5004.
nem volt kakasszó
hajnali csendre ébredt
az álomvilág
EGYVELEG
arcot szántók
betűvetők
csalfa társak
hű szeretők
inas kezek
rejtő ködök
szomorkodok
örömködök
kézi munka
félbe hagyott
elcseppentett
gondolatok
földhöz ragadt
földből élők
életregényt
elmesélők
felkelő nap
minden ragyog
felébredtem
boldog vagyok
mosolygó jó
szerelem szép
vár a holnap
ez a jelkép
N.sz., 2012. július
TÜNETEIM
Mustra.
Pofavizit.
Megjelenés.
Kissé
érthető
megfelelés.
Angyal
vigyázza
lépteimet?
Versem
vajon ki
értheti meg ...
Jogok.
Törvények.
Kötelesség.
Verset
megírni
felelősség ...
Csendem
és hangom ....
Szüneteim.
Versláz
és magány.
Tüneteim.
N.sz., 2012. július
5005. MERENGŐ
állni szótlanul
hegyeken túlra nézni
lélekablakon
5006. MÁR ....
alig van erdő
de a háztetők felett
antenna-erdő
5007. FOGARAS
Sosem felejtem
éjszaka fénylő havát
a fejem felett.
ÉLET - TÉR - KÉP
élettér
ölelő karod
ha szeretsz
élni akarok
életkép
karjaidba zársz
szeretlek
ugye haza vársz
N.sz., 2012. július
EMBEREK
Emberek.
Hatalmas hangyák.
Ide-oda sietők.
Elesett gyöngék,
erős férfiak
és még erősebb nők.
Emberek.
Törpe óriások.
Régi társak és szeretők.
Istentől félők,
reménykedők
és hitszegők ...
Emberek.
Szerethetőek.
Szorgalmasok
és törtetők.
Művészlelkek,
álmokban élők
és kenyeret keresők.
Emberek.
Egyéniségek.
Emberek.
Tudatlan tömegek.
Emberek.
Tüzes ifjak
és távolba néző öregek.
Emberek.
Büszke márványsziklák.
Emberek
és a történelem.
Emberek,
közöttük én is ...
Regénnyé válik
az életem.
N.sz., 2012. július
A KIS KAVICS
kaptam egy kavicsot
most már az enyém
bazalt fekete
szerzemény
enyém a múltja
a jelene
a formája
a szerepe
ha leejtem
én is leesek
ha tóba hull
én is vizes leszek
kaptam egy kavicsot
ráfér a tenyerem
bár kicsit torz
de ilyennek szeretem
N.sz., 2012. július
5008.
nem tudom kié
levél toll és esőcsepp
égi ajándék
5009.
nem telhet el nap
a végső célod mindig
közelebb kerül
5010.
kertemben fények
növesztik magasabbra
a törpefenyőt
FÉL DOLGAINK
félig ember
félig álom
az egészben
ez a legszebb
rövid a karom
nem érlek el
vagy én vagyok
sokkal messzebb
félig tegnap
félig holnap
a máról most
nem beszélek
se terveim
se céljaim
enged hogy
benned éljek
félig sírok
félig nevetsz
kezemet
kezedben tartod
este az égre
nézek fel
és ott látom
az arcod ....
N.sz., 2012. július
5011.
elvétett utak
félelmeink tavára
nem szállnak ludak
5012. JOBB ÍGY
ha tudnád mennyi
ami még előtted áll
elsírnád magad
5013. VÁLTOZÁS
kerek négyzetek
összetartó párhuzam
új dimenziók
5014.
nem az ugatás
nem a visszahozott bot
a hűség az eb
5015. PRÓBÁLGATÁS
fél igazságot
teljes demokráciát
és semmi esélyt
5016.
látható lélek
izzadtságszagú napok
láthatatlan arc
LAST MINUTE
Még nem láttam Párizst.
Pestet se nagyon ...
Nem oly nagy dolog,
hisz vidéken lakom.
Lehet vár London,
és ott van Róma,
de most Eger is
igen nagy próba.
A prágai tornyok
és Isztambul bája...
messze van tőlem,
mint a tudás fája ...
Még nem láttam Párizst,
és Buda is távol ...
de sokat álmodom
a nagy világról...
N.sz., 2012. július EM
ÉLETBIZTOSÍTÁS (?)
Lelki-tolószék ....
Megnyomorodtunk.
Bár a Taigetosz,
de a csúcsra jutottunk.
Hatalmas mélység.
Ki áll mögötted?
... de van biztosítás...
Te megkötötted???
N.sz., 2012. július
ASZTALOK
Ott egy svédasztal.
Bármit levehetsz.
Ha üres a tányér,
még bátran szedhetsz...
Addig válogass,
amíg két fajta van ...
de ugye tudod ...
mindennek ára van.
A köz asztala.
Rá bármit tehetsz.
... és ha van miből,
jótékony lehetsz.
A gyors adomány
mindig jólesik.
Főleg ha azt
önzetlenül teszik.
Egy kerekasztal.
Tizenkét vitéz.
A király beszél,
s a szemekbe néz ...
Lesz-e cselszövés,
lesz-e küzdelem ...
Kinek kincse lesz
a végső győzelem?
Ez itt íróasztal.
Rajta papírlapok.
Egyre verset írtam.
Most nyugodt vagyok.
Ennek a napnak is
írott nyoma van.
Kinn eső esik.
Szinte hangtalan.
N.sz., 2012., július
VOLT EGYSZER EGY ....
békék határok dekrétumok
népek országok városromok
csaták háborúk regimentek
árvák katonák elesettek
sínek táborok nagyhatalmak
bombák fegyverek szabadalmak
jelek csillagok vaskeresztek
cárok királyok fejedelmek
holtak csontvázak deportáltak
foglyok akiket hazavártak
listák csordákban menekülők
méltó büntetést elkerülők
eszmék izmusok vasfüggönyök
bírák hóhérok várbörtönök
sz á z a d
mit ér az emberélet
földbe taposott emberséget
versek noteszek tarkólövés
hidegháború közeledés
sz á z a d
h u s z a d i k
benned éltünk
vártunk dolgoztunk jót reméltünk
könyvek fényénél vaksötétség
e m b e r
e l l e n e d
n i n c s
s e g í t s é g
N.sz., 2012. július
5017. L.W. FÉNYEI
A megfakult kép
álló csillagod fényét
sosem rejti el.
EZ IS HÁBORÚ
megáldott fegyver
a lobogók alatt
csak terjeszd az igét
és védd magad
kemény a páncél
és erős a hit ...
mindig legyőzünk
valakit ...
N.sz., 2012, július
EZ IS BÉKE
ha megtaláltad
ö n m a g a d
és megtaláltad
I s t e n t
rád talált
a béke
és megtaláltál
m i n d e n t
N.sz., 2012. július
VÉLETLENEK
születéscsoda
és élet-regény
van aki gazdag
és oly sok a szegény
véletlen csupán
hogy mit ad az ég
a fukarnak kevés
a bölcsnek elég
halál-csillagon
életkezdemény
a végzet tengeren
sziget a remény
véletlen csupán
hogy merre utazunk
hajótörötteknek
szalmaszál vagyunk
N.sz., 2012, július
EGY, KÉT, HÁ ....
elhiszed (?)
három éves
de magáért beszél
bolyongani benne
lehet hogy nagy veszély
tudom nincsenek rablók
de mégis foglyul ejt
ha nem figyelsz oda
a sorok közé rejt
van aki menekülne
és van aki itt reked
verseket ír a szerző
nem adhat mást neked
sziget szikla és erdő
jelkép-tengerek
nekem a nagy ajándék:
az olvasó emberek
N.sz., 2012, július 27.
5018. ILLÚZIÓ
alagút létünk
végén a csalfa fények
reményt hazudnak
5019. VIRÁG LÉT
kinyílik szirmod
szépséged halálod is
leszakítanak
5020. BŰNÖSKERESŐ
Mindig a másik.
Körültekintés nélkül.
Kifulladásig.
VISSZAVETÜLÉSEK
Néped tanítod.
Egyetemi szinten.
..... hogy nagy úr a nincs,
és nagy Úr az Isten!
Mikor repedt a kályha
és üres a lábas,
mikor az ember
kihűlten lázas.
Mikor adnál, de nincs mit ...
mikor kérnél, de nem kapsz...
mikor hideg szemektől
hirtelen megfagysz.
Mikor a szíved
a semmi ágán ...
ha eltünsz, a világ
itt marad árván.
N.sz., 2012. július
5021.
mennyit ér a szó
ha már nincs versolvasó
... magadban beszélsz
KÖZTES
(Nem vers, nem haiku)
A
változatosság
egyhangúságát
szeretem
igazán.
VIDÉKI EST
sötét rongyába
burkolt az éjjel
álomködével
körbevesz ...
ledőlt tornyán
a szélkakas
mélybe zuhant
már nem jelez ...
félelmek járnak
hangtalan léptük
nem hallja más
csak a rettegő
valaki itt járt
nagymosás volt
kötélre dobott
szemfedő ...
parázna kertek
gaztengerében
gazdátlan játék ...
a földre hullt
milyen vidék ez (?)
hitét elvesztve
héthatáron túl
jár a múlt ...
N.sz., 2012. július
MAI BARÁTSÁG
Tekinteted
áttört az éteren.
Rám néztél,
és tudtad, hogy létezem ...
Csak egy mosoly
és néhány mondatunk.
Csodát művelt.
Barátok vagyunk.
N.sz., 2012. július
NAGY UTAZÁS
Viharod ellen nem lázadok,
de szélcsendedtől óvj meg engem ...
Vitorlát bontok és elhajózok.
Majd ismerős lesz az ismeretlen.
Valami mesés távol-partok.
Ahol a sziklák ködbe vesznek ...
Egedre nézek én, az ember.
Talán egyszer majd észrevesznek.
N.sz., 2012, július
ÚGY FOGYUNK EL
Úgy fogyunk el,
mint a régi út.
Egyszer mindennek
vége lesz.
Mélybe hullunk,
mint a falevél.
Sóhajunk csupán
csendes őszi nesz.
Színeink fakulnak.
Zöldünk a múlt.
Félénk álmainkat
elfeledjük.
Hideg tenyérrel
simogat a tél.
Nincs már visszaút.
Messze mentünk.
N.sz., 2012. július
5022.-5024. RAZGLEDNICA
Nincs rajta bélyeg,
de a szerb hegyek közül
hazajött híred.
Halálos tavasz
és halálos nyár után
megváltott az ősz
földi nyomorodtól.
A felvállalt kereszted
sárga földbe ejt.
ALBATROSZ
viharmadarak
és albatrosz-szerelem
gyönyörű szárnyain
ki repül még velem ...
végtelen kék az ég
mámor és türelem
szabadság a létünk
háborgó vizeken
csodaszép szigeten
meseszép emberek
ősi forgatókönyv
rég megunt szerepek
felettünk kék az ég
mélységbe zuhanunk
itt állunk egy helyben
de örökké utazunk
N.sz., 2012. július
5025. RETÚR
mint a villamos
monotonság fel-alá
ne kerülj alá
BÓBITA ÁLMOK
bóbita álmok
születünk és meghalunk
vágy-óceánok
játékos felhők
mézédes szőlőszemek
hangos kereplők
vöröslő csipke
hópaplant szitál a tél
emlékeinkre
se kulcs se ajtó
jelszavad kéri tőled
a széprehajló
csendes az este
búsul a száraz akác
levelét vesztve
magába rejti
képzelt utad az ég
majd földre ejti
mélabús kortyok
várhat a távoli táj
itt legyél boldog
N.sz., 2012. augusztus
KI VAGYOK ?
Eldobott papír.
Leesett érme ....
A létem pénzként
vajon mit érne?
Forint vagy fillér,
dollár, vagy őre ...
Ha ruha lennék,
ki lenne pőre?
Ha kalap lennék
vaj'h ki viselne?
És ha megunna,
szekrénybe tenne?
Vázában virág ...
Színem mi lenne?
Vöröslő rózsa ...
Illatom lenne.
Ha kesztyű lennék
téli hidegben ...
reménnyé válnék
a kihűlt kezekben.
Lábadon cipő ...
papucs, vagy csizma...
Arcokon pír, vagy
égi karizma ...
De ember vagyok.
Hétmilliárdnyi.
Egyetlen vagyok ...
de nem akárki.
N.sz., 2012. augusztus
TALÁN ...
... és földre zuhant
halott madár
halott határ ....
fekete szántás
hófehér takaró
fájdalmas szelek
hangja hallható ...
befagyott patak
elhagyott utak ...
néma kőkereszt
a múlt nem ereszt
a szürke égen
hiány és felhő
a kertjeinkben
már virág sem nő
de talán
még nem minden halott
talán lesz új remény
talán születhet még
sok szép költemény
talán még egyszer
felragyog az ég
talán valóra válnak még
a tündérmesék ....
N.sz., 2012. augusztus
