AJÁNDÉK
AJÁNDÉK AZ AJÁNDÉKNAK
Ajándék vagy.
Báj, csoda és érzelem.
Nyolcvan éves....
Mosoly, fény
és érzelem.
Szeretünk.
Féltünk.
Együtt lélegzünk
VELED.
Kelő napisten
és lenyugvó álmok...
Az ÉLETED.
Példa maradsz.
Egyenesség
és tisztaság.
Szemünkben könnyek.
A szánkon
egy nyíló versvirág.
Ajándék vagy.
A legszebb ruhádban
ÖNMAGAD.
Elég egy könnycsepp.....
és mi megértjük,
ha nincs szavad.
2017.03.01. -vonaton-
(Temesi Éva szeretett és tisztelt
költőnő 80. születésnapjára.)
HATÁRTALANUL
már nincs bennem félelem
élek mint az erdőszéli hárs
napot nézek szelet hallgatok
magányomban bölcs csenddé lett a társ
és nincs bennem gyűlölet...
fiókjaimban oly sok a rejtelem
gyökereimmel még kapaszkodok
s éldegélek ez erdő rejteken
árnyékot adok ha nem is kéred
ágaim fészkében lélekmadár
kinyílok a nagy világ felé
végtelenségemnek nincs határ
2017.03.01. -vonaton-
5315.
ÁTÉRTÉKELŐDÉS
csak ami elmúlt
az a biztos, vagy talán
lehet már az sem
VÁLOGATÓS
lehet
voltam már szabad
- csak nem tudtam róla -
a kalitka létezés
igazgatója
szabadként kezelt
de mind ez
szót sem érdemelt
mert a szabadságot nem
csak a rácsot láttam
a távoli kék eget
megcsodáltam
és válogathattam
a kendermagokból
- életben maradtam -
szánalomból (?)
olykor érthetetlen a vadság
csak lánchossznyi a szabadság
2017.03.02. -Vv-
EMLÉKEZTETŐ
Te látható vagy.
A csoda sejthető.
Minden percünk
emlékeztető...
A boldogság ígéret
rügyeket fakaszt.
Örök szerelmed
egy helyben maraszt.
2017.03.03. -Vv-
MIT ADHATOK?
neked adom a csendet
a szívdobogásom
-ennyim maradt-
nincs semmi másom
szavakból kötök csokrot
a rímek a színek
mosolyod add még hozzá
a legszebb dísznek
neked adom a reményt
a csodavárást
a bölcs létezést
az értő látást
a szerető féltést
a teremtő tettet
a tisztaságot......
melyben te vagy a legszebb
neked adom
a holnap fényét
és minden szépet
a rólad készült
szívembe vésett képet
az érintést
az emberségem
- ha hiszel bennem -
sosem lesz végem .....
neked adok mindent
könnyet és tengert
a múltat, a jelent
a jövőben bízó embert
a két kezem, a simogatásom
nézz szépen rám....
nem maradt másom ....
2017.03.06. -vonaton-
SZÜRKE HAMU
Nem tudom
milyen a felszín,
de a mély üvölt.
Volt egy kristálygömböm.
Összetört....
Szétesett szilánkokra
a nagy egész.
Hibernált jéghegy
a józan ész.
Félelemmé nőnek
a szakadék falak.
Félek....
egyszer
lelkemre omlanak.....
és ott marad
az újszülött halott,
aki nem él meg
több holnapot.
Szétpattant buborékká
válnak az álmok.
Szürke hamuvá hűlt
a zsarátnok.
2017.03.08. -Vv-
MEGJELENÉSEIM
( akrosztichon)
Egyetemlegesen
Napra kész vagyok.
Végeredményben
Rokonom a szép .....
2017.03.09. -Vv-
HA ELSZÁLL A JÓ
ha kialszanak
az értelem fények
ha feltámadnak
a gyűlölet -lények
ha elfogy a víz
a poharakból
ha elszáll a jó
a mondatokból
ha nem lesz több szép
a költeményben
ha nem lesz több zöld
a hű reményben
ha elszáll az álmunk
és nem jön vissza
a mosdatlan múlt
hogyan lesz tiszta
ha nem ölelsz meg
és nem vágysz utánam
romhalmaz lesz
az életváram...
2017.03.09. -Vv-
A CSENDHERCEG ÁLMA
Nem látott még
a Délkeresztje.
Azt mondják
csodásan ragyog.
Nekem
a Sarkcsillag jutott,
meg a mérsékelt fényű
nappalok.....
Négy évszak
zsongó szépségével
a sok ezer zöld árnyalat.
Fehér takaró borítja
a piros cserepes házakat.
A hárs illatát
pajkos szél hozza.
A szivárvány alatt
szépség honol.
Valami ősi
ösztön lüktet,
mikor a vadlúd csapat
vándorol.
Susog a nádas.
Az erdő mélyén
csend-herceg alszik
a rejtekén.
Milliárd élő
gondolkodik
istentől kapott
végzetén......
2017.03.13. -Vv-
MÁRCIUSOM
Örök kokárdát
tűzött lelkemre a múlt.
Magyar dicsőség ......
Áldott szabadság......
Nemzetté forrni lehet!
A példa adott.
2017.03.13. -vonaton-
FÖLDÖN FEKVE
már a földön feküdtem
és gödröt ástak
a magamra hagyó
barátok, társak....
nem volt levegőm,
a céltalannak
és pofonokat adtam
önmagamnak
az összedőlt viskó
halommá roskadt
és betemetett
engem, a rosszat....
és nem ittam, nem ettem,
nem mondtam semmit
és már nem szerettem
e földön senkit
aztán csoda történt
vagy elmúlt az átok
lassan féltérdről
néztem reátok...
talán másodszor is,
de megszülettem
verseket firkáló
valaki lettem...
célokat kaptam
nem tudom honnan
őrangyalom lett
a legnagyobb gondban...
2017.03.14. -vonaton-
MÍNUSZ TIZENKETTŐ
életemben
ott a mérhetetlen.....
pontok
és hiányjelek......
meg a befejezetlen
kezdetek.......
elveszett szavak
és mondatok.....
csendharangot
kongatok.....
a kép üres....
csak nagy köd
és míves keret.....
nincs rajta
aki nem szeret.....
- és nem ér hozzám -
csak néz......
szótlanul......
éjszaka van
és még mindig
alkonyul.....
2017. 03.19. N.sz.
