A FÖLD NAPJA
Volt egyszer egy bolygó. Közel öt milliárd éve született.
Egy nagy család tagja. Hét testvérével együtt kering és
forog kozmikus terében. E kék színű csoda sokmindenben
egyedül álló jelenség. Jellegzetes légköre van,
folyékony víz folyik rajta, és kialakult rajta egy dolog,
melynek neve: Élet.
E bolygót szinte mindenben leírhatatlan változatosság
jellemzi. Pazar felszíni formák, alakzatok, szigetek,
hegyek, folyók, gleccserek,vulkánok, erdők,
sivatagok tarkítják, mind emellett több millió
növény és állatfaj lakja, lebilincselő szín,alak,
és alkalmazkodási típus formájában.
Ezt a bolygót Földnek, Earthanak, Erde-nek, Terrának
és még sok sok féle módon hívják.
Fantasztikus élő szisztéma.
Légköri, vízrajzi, biológiai, geológiai rendszerei
csodálatosan működnek, illetve működnének,
de él itt egy faj, amely megzavarja, veszélyezteti
ezeket az automatizmusokat.
A megzavart rendszerek sebzetté teszik ezt a bolygót.
A sebezhető, vagy sebzett dolgokat viszont védeni kell.
Ennek a védelemnek a nemzetközi napja
április 22.
Csodáljuk és védjük tehát
kozmikus otthonunkat!
Amíg tehetjük!
A Föld napját méltató sorok és vers
olvasható még a Tükör és a Mai nap 2. című oldalakon is.
GONDOLATOK I.
Bejegyzések száma: 17 Új bejegyzés!
A VILÁG ÉS ÉN
Sokszor rácsodálkoztam a világra.Egy parányi része a Mindenségnek amit ismerek.Mennyire kicsi és mégis .... mekkora hatalmas. Szerencsés vagyok,hogy ember lehettem? Ilyenkor mérleget készítek.Pro és kontra,érvek és ellenérvek.Ember lettem.... Atomok,molekulák,vegyületek halmaza.Sejtek,szövetek,DNS-láncok járó,beszélő,gondolkodó szövevénye.Leírhatom magam a kémia,a fizika, a biológia nyelvén, de ember attól vagyok,amit most itt nyomon követhetsz Te is : a gondolataimtól. Lehettem volna növény.Dacolnék a széllel,várnám az esőt,majd táplálék lennék.Része egy körforgásnak.Ha nem lennék,hiányoznék, de kikelne egy másik mag amelyből az a fa nőne hatalmassá,ami én nem lettem. Lehettem volna növényeket legelésző patás,melynek élete a horizont,iránytűje a táplálék,ostora az éhség,halála a szárazság,vagy a másik állat,amely csak szintén éhes és ugyanúgy ... csak élni akar.Ebből a csodálatos diverzitásből csak egy lehettem.. értelmes ember. Vannak kérdőjeleim.Nem is kevés.Sokszor vitatott, igazából soha meg nem válaszolt kérdések ezek.Annyi szép és jó dolog van,ami miatt kihúzom magam.Hisz ember vagyok..... Büszke vagyok kérges tenyerekre,izzadt homlokokra,féltő szemekre,bölcs szavakra,édes dallamokra,okos ötletekre,megoldott problémákra.Máskor elkeseredek,hisz ember vagyok ..... Elkeserítenek a gyalázkodó szavak,a letaglózó öklök,a lelketlen haszonlesők, a kokainból meggazdagodottak,a fegyvereket megáldó papok,az örök életet hirdető hamis próféták,az öngyilkos merénylők. Nincs kész a leltár.Ezek csak parányi részei az igazságkeresésnek. Emberi történelmünk csodás tár.Mindenki maga dönti el,hogy mit és mennyit tanul belőle.Közösségi döntésinknek azonban gyakran súlyos ára lehet.A világ és Én ..... szeretnék többet ismerni belőle.Korlátaim nekem is léteznek,és ott futnak életem mellett.. Néha kapaszkodók,néha gátak. Lehettem volna növény,patás,vagy ragadozó,de akkor most nem várna rám a tenger,nem vonzana Új-Zéland,vagy a piramisok.Nem szeretném a verseket és nem fárasztanálak Téged kedves látogató a gondolataimmal.
Köszönöm,hogy meghallgattál minket ... a Világot és Engem
AGYALÁS
Anyag vagyok. Úgy érzem fáradt anyag.
Víz, por, agyag, és kohézió.
Sok milliárd sejt szimbiózisa az életért.
Próbálkozom a létformákkal, küzdök
a magam és a mások által szabott korlátokkal.
Gyártom és megélem a szabályokat.
Néha kikerülöm, megsértem őket,
ugyanúgy, mint mások.
Ember vagyok.....
GONDOLATOK II.
ÚGY NÉZZ ......
Úgy nézz a világra, mintha utóljára látnád. Nem szomorúan,hanem befogadóan. Fogadd el annak végső ajándékait. A szomorúnak tűnő naplementét,a falevél színváltozását, a vadludak V-betűjét, az árnyékok sziluettjét, a feléd küldött mosolyokat, a síró gyermek könny - gyöngyeit.
Tanuld meg szeretni a pillanatot, mert ahogy kimondtuk, leírtuk, éreztük, láttuk, már el is tűnik szinte örökre. Halvány nyoma megmarad bennünk ideig-óráig, de aztán a frissebb, intenzívebb új jövevények legyőzik a múltbelieket.
Csupa szimbólum vesz bennünket körül. Mindnek megannyi sajátos üzenete van. Mit is üzennek felénk, Oly sok mindentől függ a tartalmuk,az üzenetük. Függ a bennünket körül vevő tájtól,emberektől,időjárástól.Függ tőlünk, befogadóktól. Sokszor észrevétlenek maradnak,máskor félre értjük őket,ezért rosszak a reakcióink. Megannyiszor szimbólummá válunk magunk is tartásunkkal, arcjátékunkkal, beszédünkkel, tetteinkkel.Ez a külcsönös jelképrendszer határozza meg életünk jelentős részét.
Úgy nézz a világra, mintha elvennék tőled.Ha holnap új reggelre ébredsz, vegyél egy nagy levegőt, mosolyodj el és nyugtázd magadban: élsz, jól érzed magad, tehát....
szerencsés kiválasztott vagy.
GONDOLATOK III.
HAJNALI LELTÁR
Van pár sorom.
Lejegyezzem?
Vagy azt kéred
befejezzem?
Van egy Földem.
Sokan lakják.
Attól félek
felrobbantják...
van egy Holdja.
Néha sarló.
Aki lakja
többször gyarló.
Van egy bolygóm.
Nincs is messze.
Itt találod
a fejemben.
Van egy létem.
Az én csodám.
Nádtetősen
a palotám.
Van egy álmom.
Végig élem
minden este.
Úgy remélem
megvalósul
Tiszán innen
és Dunán túl.
Boldog lennék,
hogyha hagynák,
ha a kincset
nekem adnák.....
Van egy szívem.
Van egy testem.
Van egy lelkem.....
Van egy létem..
.... befejeztem....
megígértem!
Nagyszénás, 2009.10.07.
GONDOLATOK IV
SZABADSÁGVÁGY
Mióta ember lett az ember,
lehet június,vagy december,
szabadba vágyik télen és nyáron.
Hegyeket mászni mindenáron,
madarat lesni fészkére szállva,
hódot figyelni: épül a gátja.
Nézni, hogy nyílik hóvirág kelyhe,
látni, hogy megjött az első fecske.
Tudni, hogy itt vagy ezer alakban,
pillantásokban és szavakban.
Áldott szabadság! Te vagy a vágyunk!
Nélküled szürkébb utakon járunk.
Hiányod látszik kéken és zöldön.
Téged istenít ember a Földön.
Keresünk házban,földön és égen,
nagyvárosokban és a vidéken.
Pataksodrásban, lombrengetegben,
tengerek mélyén, kék fellegekben.
Szabadnak lenni emberi áldás.
Ajándék, béke, örömkiáltás.
Szabad maradni emberi jussunk.
Fekete szégyen rabszolga múltunk.
Ha földre hulltak egyszer a láncok,
járjuk örökre a szabadságtáncot!
Nagyszénás,2009.10.11.
GONDOLATOK V.
MEGKÖNNYEZTEM
Megkönnyeztem egy csángó asszonyt. Egyszerűségét, egyben nagyszerűségét, mellyel kiállt sok-sok ember elé,képviselve szűkebb hazáját, egy kicsi moldvai csángó falut, az össz-csángóságot, a magyar összetartozást. Csodáltam kristálytiszta hangját,mely úgy csengett a szegedi dóm légterében mint a legősibb, legromlatlanabb, sokunk számára ismeretlen,vagy alig hallott igazi magyar népdal. Szájtátva hallgattam ízes beszédét,ismeretlen szavait,kifejezéseit és sokszor pirinkodva azon vettem észre magam, hogy röstellem azt, ahogy én, ahogy mi szólaltatjuk meg a csángók által oly csodálatosan beszélt egy tőről fakadt gyönyörű nyelvünket. Rájöttem,hogy nem félre hallok amikor Szent Istan királyról énekelt,mivel ők így mondják első királyunk nevét. Legszebb ruhájában néhány mondatával azonnal szívemhez ért és méltó folytatása lett produkciója közéleti és vallási vezetők hozzászólásainak. Tudtam, hogy vannak, léteznek.Nagyon régóta távol a magyarságot alkotó zömtől. Nélkülöznek, küzdenek a rájuk mért csapásokkal és a megmaradásért. Minden nehézségük és keservük ellenére megőrizve legnagyobb kincsiket: a magyarságukat és a tiszta, de nekünk, honi magyaroknak furcsának tűnő csodálatos beszédüket. Mindennapjaik nem mindennapos gondjai ellenére itt voltak a csángó asszony személyében,aki kifejezte az együvé tartozásunkat. Felszólalt a kirekesztés ellen,a nacionalizmus ellen olyan időben,amikor sok helyen nemkívánt, netán tiltott szó a magyar. Megkönnyeztem egy csángó asszonyt, de közben rájöttem igazából min is könnyezek. Magunkon,esendőségünkön, sorsfordulóinkon,sikeres-gyászos történelmünkön,hibáinkon és ellenünk elkövetett hibákon,igazságon és igazságtalanságon és legfőbbképen a szellemi nyomoron, falakon, melyeket közénk emelnek, miközben éppen megszünniük kellene.Tudom, nem síránkozni kell. Csak közel ötvenévesen arra várok,hogy ne kísértsen a múlt, hogy bevalljuk és zárjuk le a múltat,azt,és annak tanításait sosem feledve. Ábránd, hogy békében éljünk? Lehetetlen, hogy mindenki megszólalhasson saját anyanyelvén nem félve attól, hogy ez valakik szemében ez törvénysértés és bűn?
Megkönnyeztem egy csángó asszonyt. Néha jólesnek a könnyek. Felszabadítanak felgyűlt gátlásinktól, félelmeinktől,stresszeinktől. Folyjanak tehát, ha folyniuk kell. Vállaljuk fel. Legfőbbképpen magunk előtt. Lássuk be, hogy nem puhává,gyengévé tesz bennünket, hogy néhanapján létszükségletek. Ugyanolyan fontos,mint a víz,az étel, a levegő, a szeretet, a béke, a tisztaság, a nyugalom, a beszéd, a társ és néha a csend. Álmatlanságom ajándéka volt ez az élmény,és az élmény utóélete lett ez a pár sor egy csendes szerdai éjjelen - hajnalon.
Számomra ezen az éjszakán nem csak Szeged volt az összefogó magyarság alkalmi fővárosa, hanem az apró moldvai csángó falu Pusztina is. Bevallom, kicsit én is magyarabb lettem. Két dolgot sajnálok . Sajnos nem látták sokan a Duna TV késői közvetítését, és főleg azt, hogy ez az élmény szerintem nem sok emberben hagyott volna ilyen nyomot túlvállalt, agyonreklámozott,elkényelmesedett,külsőségekben élő magyarságuk mellett. Én márcsak ilyen vagyok, de ezt vállalom.
GONDOLATOK VI.
GONDOLATOK VII.
Tudom, hogy verseim és a haikuk egy része nem a klasszikus fogalomnak felel meg.
Tisztelem, de nem követem mindenben. Nekem így, ilyen formában esik jól a verselés.
Szerintem a költészet lényege az önkifejezés szabadsága, valamint a szórakoztatás és
a gondolatkeltés, nem pedig a szabályoknak való maximális megfelelés. Ha azt elérem,
hogy embereknek tetszenek a megfogalmazott gondolataim, leírt képeim, valamint ne-
kem örömet okoz, akkor már megérte gondolkoznom rajta és leírni. Elnézést azoktól
akik mást vártak, de az én világom, az én bensőm így érzi jól magát.
GONDOLATOK VIII.
GONDOLATOK IX.
Csodára várók! A csodát tenni kell. Megírni, kimondani, lerajzolni, megfesteni, kifaragni, zongorázni, beojtani, megmetszeni... A csodának olyan talaj kell, amit szemmel soha sem láthatunk. Olyan ősi televény, amely lelkekben, szellemiségben, szürkeállományokban létezik, amelynek értékét nem aranykoronával mérik.
Csodára váró....
alkoss és ne várakozz....
várni buszra kell !
Gondolatok X.
Hát elmentél Árpi bácsi.... Tudtam, hogy beteg vagy.Láttam, hogy méltósággal viseled.
Nem barát voltál, de nagyon jó ismerősként sokszor beszélgettünk. Veled jót lehetett
beszélgetni. Művelt voltál, érdeklődő, befogadó. Tudásoddal nem kérkedtél.
Hiányozni fogsz. Kezembe került kiállításomkor írt pár mondatod. Ezekkel emlékezem
Rád. Nyugodj békében! A kisfröccsös pohár örökre üres marad.
GONDOLATOK XI
Száz éve született Radnóti Miklós,a lángoktól ölelt kis ország
csodálatos hangú és lelkű költője. Borzasztó belegondolni,
hogy csak 35 évet adott neki a sors és fiatalon,halálra gyötör-
ten valahol Abda határában sírba vitte a bori noteszét, és azt
a számtalan csodát, amit már nem volt alkalma megírni.
Szánalmas a tudat, hogy neki is, mint olyan sok másnak, csak
a származása miatt kellett meghalnia. Értelmetlenül, idő előtt.
Oly korban élt e földön, mikor halálos eszmék játszadoztak
országokkal, népekkel, eszmékkel. A sok tíz millió névtelen
halott temetője lett a világ. Sírok és tömegsírok nőttek folyama-
tosan, emlékművei lettek az embertelenségnek, az ok nélküli
gyilkosságoknak, a bestialitásnak.
Nekem Radnóti az egyik kedvenc költőm, csodálom emberi
és költői nagyságát. Verseit olvasva mindig magával ragad
a mesterien használt nyelvezete, az utánozhatatlan költői képek
varázsa. Emlékül egy csodálatos verse hirdesse A KÖLTŐT.
Erőltetett menet
Bolond, ki földre rogyván fölkél és újra lépked,
s vándorló fájdalomként mozdít bokát és térdet,
de mégis útnak indul, mint akit szárny emel,
s hiába hívja árok, maradni úgyse mer,
s ha kérdezed, miért nem? még visszaszól talán,
hogy várja őt az asszony s egy bölcsebb, szép halál.
Pedig bolond a jámbor, mert ott az otthonok
fölött régóta már csak a perzselt szél forog,
hanyattfeküdt a házfal, eltört a szilvafa,
és félelemtől bolyhos a honni éjszaka.
Ó, hogyha hinni tudnám: nemcsak szivemben hordom
mindazt, mit érdemes még, s van visszatérni otthon;
ha volna még! s mint egykor a régi hűs verandán
a béke méhe zöngne, míg hűl a szilvalekvár,
s nyárvégi csönd napozna az álmos kerteken,
a lomb között gyümölcsök ringnának meztelen,
és Fanni várna szőkén a rőt sövény előtt,
s árnyékot írna lassan a lassu délelőtt, -
de hisz lehet talán még! a hold ma oly kerek!
Ne menj tovább, barátom, kiálts rám! s fölkelek!
Gondolatok XII.
Nappali álom. Félig alvó, félig éber állapotban. Kikapcsolva a külvilág. Belsőd
vezérel, mint egy robotpilóta. Tudatalatti központjaid képeket, eseményeket
szintetizálnak.Vetít az álom-mozi. Néha tetszik a film, de gyakoribb, hogy
kellemetlen forgatókönyvet készít a névtelen író. Régről ismert szereplők
jönnek elő. Megmagyarázhatatlan szavakkal, tettekkel. Biztos van álomfejtés.
Különös dolgok egyszerű magyarázatokkal kiválthatóak. Mégis....
Néha jó belőlük felébredni. Azátn kicsit rágódunk még rajta, próbáljuk
megváltoztatni azt ami már megváltozhatatlan. Az álmok már csak ilyenek.
Nem kérésre jönnek, és nem kérésre tűnnek el... sőt néha
visszajárnak. Zuhanás, menekülés, repülés, élők és holtak,
sosem látott tájak, régi színhelyek. Néha vágyakozást keltenek,
náha félelmet szítanak. A legemlékezetesebbek örökre megmaradnak.
Elrakva valami lélekmélyi raktárba, iktatás nélkül.
A leghatalmasabb filmgyárosok mi vagyunk. saját magunk.
És mindez egy fillérünkbe se kerül.....
Gondolatok XIII.
Álmodtam egy világot. Magamnak? Remélem
másoknak is. Ez a világ meseszép,andalító és
varázslatos. A fejemben születik, növekszik,
válik egyre terebélyesebbé. Próbálom a pillanatokat
megfogni, a magam módján megörökíteni, mások
számára fogyaszthatóvá tenni. Igyekszem rajzol-
ni, festeni,fotózni a szavakkal. Az így született
vers-képeket akasztom fel lélek-galériám vakító
falára.
lehet, hogy labirintusnak látszik, de nem az.
Szabad az út minden felé. Nézd a képeket. Sokáig.
Többféle módon. Keress utat az alkotásokhoz, de
remélem azok is keresnek téged. ha egymásra talál-
tatok, akkor álmodjuk tovább a világot. Most már
ketten. Remélem Krúdy álmoskönyve sem kell……
Gondolatok XIV.
Én nem Gáspár Győzőre,Beja asszonyra,Fekete Pákóra,Benkő
Dánielre stb-stb. haragszok. Azt a közigénytelenséget és sajtót
ítélem el, akik lehetővé teszik, hogy ilyen kaliberű emberekből
sztárok legyenek a magyar valóság lepusztult és beszürkült egén.
Ők csak haszonélvezők, akik jól teszik hogy kihasználják ennek az
ízléstelen-nívótlan világnak a gyengéit. Csak közben eszembe jut,
hogy milyen értékek tűnnek el ismeretlenül, hogy mennyi zseniális
közismert és kevésbé ismert művész, alkotó küzd a mindennapi
megélhetés gondjaival. Siralmas látni az értékvesztést, tapasztalni a
művészetek elértéktelenedését. Én úgy veszem észre, hogy ebben
sem Európa felé haladunk. Egye jobban úgy néz ki: mindenben lema-
radunk.
Idén Pécs kontinensük kultúrális fővárosa. Biztos vagyok benne, hogy
fantasztikus programokkal, helyszínekkel, előadásokkal, koncertekkel
kápráztatjuk el Európát. Egytől félek. Hamar rájönnek, hogy ez az ország
nem csak Pécsből, Budapestből, Balatonból áll. Kultúrföldrajzilag ren-
geteg a sivatag, de a kétes oázisokban ott hüsölnek a túlélés bajnokai.
Neveket nem sorolok.Már csak 38 MB tárhelyem maradt.
(U.i.: utólagosan sajnos Péccsel kapcsolatban is tévedtem! )
GONDOLATOK XV.
A Bölcsek Tanácsa felfedezte a spanyol viaszt. Jelesül megállapították,
hogy "rohad" a magyar oktatás......
Nem akarom a mundér becsületét védeni. Tisztában vagyok vele,
hogy maga a mundér is nagyon viseltes, sok helyen szakadt,
netán foltos. Tudom, hogy sok a baj, berkeken belül is.
Néhány észrevételem azért akad. Pár mondatban megpróbálom
összefoglalni.
1. Ebben az országban nem az oktatással van a legnagyobb gond.
2. Amit felnőtt fejjel tapasztaltam az oktatásban, nem csak mint
benne résztvevő, az elkeserítő. és folyamatosan csak lefelé
halad a "nívó" grafikonja.
3. Nem magyarázhatunk mindent a pénzhiánnyal. Máshol,
más nonprofit ágazatban sincs elegendő pénz.
( Igaz ettől még lehetne valamivel magasabb a színvonal)
4. Rossz a kiválasztási és felvételi rendszer.
5. Nem azok kerülnek a pályára, akiknek itt lenne a helyük!
Igencsak felhígultunk.
6.Nincs semmiféle igazi vonzerő, motiváció a pályán-
maradáshoz. Nincs megbecsülés, társadalmi rang.
( Igaz, lassan sehol se........ )
7. Nincs megfelelő törvényi háttér, védettség.
8. Évtizedek óta nincs kiforrott koncepció. Folyamatosan
cserélődnek a tantervek. Minden divatos nyugati dolog
beszűrődik. Erőltetik ha kell, ha nem.
9. Kapkod az oktatási kormányzat is. Nemhogy négy éves
ciklusokra lebontva működne az oktatás, van amikor egy-két évente
változtatnak, szerintem átgondolatlanul.
10. A társadalom egysége a család sem működik.
Nem tölti be az igazi nevelő szerepkörét.
11. A média negatív szerepét is kiemelném.
12. Káosz van a tankönyvpiacon. Rengeteg féle
"modern" tankönyv és módszer között elvész
maga a lényeg.....
13. Normális elképzelésekre, türelemre lenne szükség.
(Van egyáltalán valahol????)
+1. Ennek az országnak nem Bölcsek tanácsára
van leginkább szüksége.........
GONDOLATOK XVI.
Menthetetlenül magyar vagyok. Ide születtem, itt élek.
Nem érdekel, hogy mennyit és kivel keveredett az uráli ősmagyar
ezeregyszáz év alatt, nem érdekel milyen a vezetéknevem eredete.
Magyar vagyok. szeretem ezt a nagyon szép, jobb sorsra érdemes,
szerencsétlen kis országot. Biztos hogy van gazdagabb, lehet
hogy van valakinek szebb, tuti, hogy néhány országnak
sokszorosan több a GDP-je, vagy a GNP.je.....
Őszintén mondom, ez engem nem érdekel.
Nekem a Kékes a legszebb hegycsúcs, nekem a Duna
nagyobb, mint az Amazonas és bár nincs Cukorsüveg-hegyünk,
Pest és Buda lehet bármilyen zsúfolt és koszos,
de szebb mint Rio de Janeiro.
Mégis. Nagy az én bánatom. Sokan, és módszeresen
igyekeznek tönkre tenni a magyarságtudatom.
Keresem a bűnöm, de nem jövök rá mi az.
Hamar és rosszkor születtem?
Nem vagyok se szélsőbal, se szélsőjobb?
Nem vagyok sem liberális, sem kereszténydemokrata?
Nem vagyok sem zsidógyűlölő, sem soviniszta?
Szörnyű vétkeim vannak. Nem üvöltöm ezer decibellel,
hogy igazságot nekünk, meg vesszen mindenki,
aki nem magyar. Nincs se mentém, se atillám,
s a zászlóm bűnösen csak három vízszintes sávra osztható,
nem pedig hétre.... És mégis, magyar vagyok.
Megkérdőjelezhetetlenül és nagyon.
Születetten balkezes vagyok nekem az a jobb (ik).
Nekem a közügy nem politika, nem ígérgetés,
és nem szín , meg jelképhez kötött. Huszonnyolc év után
vártam a mást, a jobbat.
Huszonegy év után rájöttem, hiába várom.
Nincsenek dakota közmondásaim. A mások által kitaláltak
sem hoznak tűzbe. Nem hiszek már beszédeknek.
Sem öszödieknek, sem Erzsébet-térieknek, sem
EU-s jelentéseknek, sem országgyűlésieknek.
Felnőtt vagyok. Saját elképzelésekkel. Nincsenek már illúzióim.
Sem a Parlamentben, sem a Kossuth téren.....
azokat szétverték a TV székház előtt. A lángok is elégtek
mocskos, aljas, rendszer és magyar ellenes, rossz helyen
parkoló autók lángjaival.
Nincs fekete mellényem, fehér ingem és fekete sapkám.
Hozzám szólhatsz szlovákul, románul, németül, cigányul,
hottentottául. Biztos hogy nem értem, de akarom érteni!
Nem érdekel a bőröd színe.Csak az a fontos ember legyél.
Nevezd bárhogyan az istened. Az se baj, ha nincs...
Szólj, hozzá, bármikor, bárhogyan...
Csak téged se érdekeljen kihez, mikor, és hogyan szólok....
Nekem a politika nem úton és téren, nem hídfoglaláskor történik.
Biztos, hogy lehet máshogy.........
De félek..., úgy, ahogy én szeretném, azt senki sem
képviseli....., vagy ha képviselné, azt se neki, sem másnak nem engedik...
Nálam ne kopogtassanak. Van csengőm.......
Tavaszi szél vitet áraszt. Ez a dolga, sok százezer éve.
Hát én immár kit válasszak????
Vesszek meg, ha tudom.
Ámen,Uff, vagy bármi......
Ui.: Nem fizetett politikai hirdetést olvastak......
Ez meg csak úgy....., mert lehet, hogy
besenyő(eredetű) vagyok!
Na és??????
GONDOLATOK XVII.
Képzeljünk el egy testet. Lehet növény, lehet állat, lehet
maga az emberi test. Létezhet egészséges szimmetria
nélkül? Ugye egyetérthetünk abban, hogy nem.
Nincs olyan, hogy csak bal, vagy csak jobb oldal létezzen.
Az egyensúlyhoz -könnyű belátni- mind a két oldalra
szükség van. Hogy miért? Másképp nincs biztonságérzet,
felborul a stabilitását elvesztett élőlény, alak, vagy test.
Nagy kérés egy országot élő egésznek elképzelni?
Szerintem nem.
Az észrevételem roppant egyszerű.
Nálunk nyoma sincs az egészséges egyensúly
közeli helyzetnek, a normális, elvárható és követhető
rivalizálásnak. A társadalom teljesen sarkosodott.
rengetegen csak jobb, mások csak bal szemszögből
közelítik meg a mindennapok problémáit, a vitákat
a konfliktusokat. A legnagyobb baj,hogy esélyt se
látok ezirányban lépni, fejlődni.
A választások előtt jó lenne ezen elgondolkozni.
összeszedni
a jó, célhoz vezető ötleteket, mindegy, hogy
kinek a fejéből származnak.
Legyen végre egy olyan országunk,
amely egészségesen stabil, amelynek meg van
mindkét oldala.
Mert már leírtuk:
az egészséghez két oldal kell.
Másképp csak torzó minden.......
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
én annak örülök ám igazán,hogy te is csak a buszra vársz !!!
"hevesi-hegység"
(fbveronika, 2009.10.13 09:56)... már többször jártam ezen az oldalon... mindig visszacsalogatnak a versek és a haikuk.....tetszenek a sorok érdekes fűzése....szinte magával-sodró képi világ mely lelket melengetve sodor- és ekkor szinte ellensúlyozva keményen odamondva ellentéttel záródó zord valóság........ köszönöm.. köszönöm....köszönöm.... eme érdekes élményt... remélve, hogy sok új alkotást olvashatok itt, no és azt, hogy a többi idelátogatónak is hasznos időtöltést és kikapcsolódást jelentenek a honlapon töltött "percek" ........... minden jót kívánok!!!!! - és köztük mosolygós "holnapot"!!!!!!! :-)........
ellabanya@gamil.com
(Banyicli, 2009.11.06 21:31)